Néha olyan fölöslegesnek tűnik minden, nem
értem az értelmét az életnek. Elvégre egyszer úgyis meghalunk, és magunk mögött
hagyunk mindent, amit nagy munkával felépítettünk. Lehetne az értelme, hogy ott
vannak az utódok, és majd ők élvezhetik, amiért mi megküzdöttünk. Valóban? Nem
hinném, hogy az utódomnak éppen arra lenne szüksége, amit én összehoztam.
Mindenki a saját lábára szeretne állni, saját utat építeni.
Én
is ilyen voltam, és vagyok, azt akartam, hogy hagyjanak a saját utamon járni,
ne mondják meg mi jó, és mi nem. Majd rájövök, megtapasztalom. Elesek, majd
felállok, és megyek újra tovább. Fiatalként még ilyenek vagyunk…azt hisszük miénk
a világ, és van értelme végig menni az úton. Rengeteg álom és cél lebeg előttünk,
és mindent megteszünk, hogy előbbre jussunk, hogy elérjük. De… nem mondhatom,
hogy öregként…inkább tapasztaltabbként….néha megtorpanok, hogy van-e értelme.
Küzdök, harcolok, tűrök, könnyezek, betegeskedek, mérgelődök. Mindezt azért,
hogy a végén meghaljak? Lecsukjam a szemem, és többé soha ne nyissam ki? Akkor
meg minek ez az egész felhajtás? Miért nem élvezzük gyakrabban, jobban az
életünk? A nagy része kesergéssel, harccal telik el, a jövőbeni
megélhetőségért. Azzal telik a jelenünk, hogy építjük, álmodjuk a jövőt! De
ennek így semmi értelme! És az értelmetlenségnél nincs rosszabb!
Mély sóhajokkal azon futott végig az agyam, hogy
ha úgy sincs értelme, jobb lenne meghalni. Legyen vége! Talán az már nem is fog
fájni. Ennél csak jobb lehet. Ah! Ez is mekkora önzés! NEKEM nem fog fájni,
NEKEM lesz jobb, ÉN nem leszek. Ilyenkor nem is fordul meg a fejemben, hogy
talán akadna élő, akinek fájna, akinek nem lenne jobb. De kitudja. Erről nem
tudhatok sokat.
Nem
lennék! Na és? A világ nem szegényedne, eggyel több vagy kevesebb, mit számít
már! Majd jönnek újak! Megszűnni létezni…nem lélegezni, csak úgy nem lenni
többé! Akármilyen önzőség…kellene! Kicsit attól azért félek, hogy nem tudnám
visszafordítani…nem lenne visszaút! Még több önzőség! Igen, ilyen az ember
(többsége). Önző lény…így születünk, ezzel a programmal, az ÉN a fontos! Hogy
is ne lenne….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése