Azt kérte, hogy szálljak hozzá a
rózsaszín felhők közé. Bár ott voltam, mellette lebegtem, mégis hívott, és én
örömmel tettem eleget a kérésének. A karjaiba engedtem magam, és hagytam, hogy
a rózsaszín felhők között, együtt lebegjünk.
 |
Azt mondják, többen tapasztalatra
hivatkozva, hogy ez is elmúlik...eltűnnek majd a rózsaszín felhők. De kit
érdekel ez a tény, akkor, amikor mindez még tart, amikor szállhatsz, és minden
csodaszép rózsaszín. Majd, ha nem lesznek elér arra gondolni, hogy ezt neked
már előre megmondták. Különben is, az élet úgy érdekes, ha nem mondják előre,
hogy mi lesz. Ha te esel bele a gödrökbe, és megpróbálsz kimászni. Fájdalmasabb
is, de nem mondhatod, hogy nem tudod milyen, mert nem próbáltad. Szóval nem
érdekel, hogy azt mondják eloszlanak a rózsaszín felhőim. Ők ezt mondják, ők
ezt tapasztalták. De mi van, ha én nem ezt fogom tapasztalni??? Honnan tudnák,
hogy milyenek az én rózsaszín felhőim, hogy mekkorák, milyenek, és mennyien
vannak?! Nem tudják!:) Így abban sem lehetnek biztosak, hogy ezek eltűnnek...
Most vannak...és imádom őket!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése