Boldog délután:)

Hm…tegnap boldog voltam. Nem volt különösebb oka. Átlagos, megszokott nap volt, akár a többi. Nem nyertem meg a lottón a főnyereményt, nem nyertem álomutazást, nem találkoztam sztárral, nem lettem sztár, nem jött a szőke herceg sem fehér lovon… csupán két filmet néztem, ami talán indító jellegű lehetett. De a délután folyamán kaján mosoly ült az arcomra, és éreztem, hogy ott bent nevetek, és ez meglátszott rajtam, a viselkedésemen. Vidáman énekeltem itthon, táncolva járkáltam a házban, és úgy éreztem, hogy élni akarok, nem akarok egyetlen percet sem elszalasztani az életemből, ki akarom használni. Fiatalként akarok élni....néha elszakadni a rideg valóság cérnáitól, elhinni, hogy csodálatos mesék az ember életében is vannak, kipróbálni az életben minél többet, olyan dolgot is, amitől félek. Sőt az ilyen dolgokat meg inkább kipróbálni, legyőzni a félelmem, szembe szállni vele. Mert “amitől a legjobban felünk, azok a dolgok a legizgalmasabbak!” Igen. Izgalmat akarok, lüktetést, bolondozást, némi őrültséggel fűszerezve. Érezni akarok. Tapintani. Látni. Hallani. Szippantani. Ízlelni. Be akarom kebelezni a világot, minden apró kis rezdülésével. És mindezt megosztani másokkal, részt adni belőlük. Ne egyedül tenni. Például egy jó baráttal, vagy többel, mert így válhat igazán élménnyé, emlékké, örömmé, igazán felejthetetlenné.

És hallottam még az este folyamán azt is, hogy zúgnak a csatornák...kint esik...és  úgy éreztem, megbolondulok, ha nem mehetek ki az esőbe. Rég éreztem ilyen vágyat a kimozdulásra. Úgyhogy összekaptam magam, és irány a friss levegő. Nem csalódtam, az esőcseppekben. Az az érzés, ahogyan a jéghideg esőcseppek az arcomba csapódtak...a pulzusom gyorsabb lett, és éreztem, hogy ordítani tudnék, annyira szárnyakat adó élmény....egyszerű kis természeti jelenség...mégis ma este az a néhány perc az esőben állva...többet ért minden drága kincsnél. Szabad voltam. A lelkem, a gondolataimmal kézen fogva szállt a magasba...és meg tökéletesebb lett volna, ha akkor nem egyedül állok az esőcseppek zuhatagában...